És ez nem is lehetne igazabb.
A mai napra terveztem TGU-t, front squatot, Deadliftet meg Snatchet.
De valahogy nagyon erősnek éreztem magam. Vszínű azért, mert:
1, nagyon vigyázok mostanság az étkezésemre, a testalkatomnak megfelelően (endomorf) táplálkozom;
2, nem csak klasszikus kettlebell gyakorlatokat végzek, hanem saját testtömeget használó gyakorlat is végre hajtok;
3, 5x5x5 módszert használom az erősítő napokon;
4, a következő, "EPOC" napomon a saját magam szitjének megfelelő, HIIT módszereit alkalmazom;
5, megnöveltem a fehérjekiegészítő fogyasztását;
6, megfelelő bemelegítést végzek, ballisztikus v. dinamikus nyújtást, minimális statikus nyújtással.
A lényeg,h a TGU-k után nagyon erősnek éreztem magam. És kicsi snatchelés után összenéztem a békával (32kg) és azt mondtam neki: let's dance.
Eredmény: 4 x 5,5 snatch 32kg
Életem legnagyobb és legmeglepőbb sportteljesítménye lett. Eddig a jobbal ment 5 a ballal meg egy sem. Ehhez képest, minden alázatom és szerénységem mellett, ez hatalmas eredmény, úgy érzem, h ebben a sportban letettem valamit az asztalra. És ez fantasztikus. Mikor megrendeltem..phffff...még a swing is kihívás volt, meg a pakolása is. De most... Valami megváltozott a mentalitásomban is, mert mikor tánvcra hívtam, tudtam (nem reménykedtem!!!), hogy menni fog a snatch, és nem is akárhányszor. A mozgás, sport nem csak az izomban, erőben, hanem a fejben dől el. Tudom, h nehéz, de akkor is megcsinálom, mert meg akarom csinálni. Kész. Láttam a béka szemében, h "ajjaj, ez a gyerek snatchelni fog velem, csinálhatok én bármit is". És most büszkén kérdezem..."Ki a kirááály?" Hát, tudod, ha egy centivel hosszabb lenne... :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.