A tegnapi napon megrendezték a TSC-t, és most jön az én kis összefoglalóm.

Először is, az Alcatraz Kettlebell Gym igazán készíthetne egy normális táblát, mert alig találtam meg a helyet :D.

Meglepően sok versenyző jelent meg, és még több szurkoló is, ami nagyon jó volt, mivel én még életemben nem versenyeztem, és nagyon jó érzés volt hallani a sikeresen teljesített emelések végén a tapsot, vagy a felhúzás közben a bíztatást (üvöltést :-) ).

Nagyon jó volt az is, hogy a versenyzők kizárólag a súlyt akarták legyőzni, és nem a másikat, és egymásnak is gratuláltak a sikeres versenyszámok végén. Jó volt látni ezt a fajta mentalitást.

És akkor az eredményeim:

Deadlift: 145 kg (elvárt: 130 kg)

TPU: 1 (elvárt: 1)

Snatch: 156 (elvárt: 130)

Dealift: Volt életemben kb. 3 DL-edzésem, hogy mégis csak ne úgy jöjjek, hogy nem tudom, hogyan kell fogni, vagy hol kell a lábaknak állnia. 110 kilóval kezdtem, majd a következőket emeltem: 120, 125, 130, 135, 140, 145. Ehhez sokat segítettek a versenyzőtársaim, főleg a Bence, mert ők mondták azt, hogy elég könnyen jöttek fel a súlyok, és hogy nyugodtan haladjak a nehezebb súlyok felé. A 145-öt meg Lacee bíztatására csináltam, ezért hagytam ki a 142,5 kilót. A 145 eléggé szenvedős volt, de piszok jó érzés volt vele kiegyenesedni. Tehát 15 kilóval túlteljesítettem a számot, ami jó előjel volt.

TPU: A fekete bárány. Mindig rettegtem ettől, ugyanis sosem ment, de mégy csak annyi sem, hogy félig felhúzzam magamat. Most viszont rendkívül jól éreztem magamt, és sikerült egy teljesen rendes TPU-t kipréselni. Majd próbálkoztam még eggyel, amit Geryman RKC olyan 0,8 TPU-nak minősített, de mosolyogtam a végén, mint a tök, hogy ez az egy is megvolt. Bencétől kaptam tanácsokat ennek a fejlesztéséhez, amelyeket alkalmazni is fogok, hogy a következőn teljesüljön a terv, ami egyenlőre min. 3 TPU.

Snatch: Az egyetlen szám következett, amiben sejtettem, hogy lesz esélyem az első helyre. Kettesével csináltuk, és megkérdeztem a Lukit, hogy mehetnék-e vele közösen snatch-elni. Bólintott egyet, picit átszellemülten, nyílván koncentrált ezerrel. 130-at gondoltam, de aztán a végére sikerült beleerősítenem, és kijött 156. Dühít, hogy egyszer elszúrtam a kézcserét (nem swing által cseréltem a kezeket, hanem ahogy lefele jön), és emiatt min. 1 ismétlés bukott. Ezt a számot örömöre megnyertem, és kiváncsi vagyok, hogy a világ többi részén lesz-e ilyen szép eredmény. :-)

A végén még sztárokhoz méltóan meginformáltak minket az adatainkról is. Ünnepélyesen átvettük az okleveleinket, és ezzel elkezdődött a sütievés, és a fáradás.

Összességében nagyon szuper volt minden, az egyetlen kifogásolható dolog az volt, hogy picit hideg volt az elején, és a lábam elég hideg volt, ami miatt egyszer begörcsölt a lábújjam. De max legközelebb cipőt veszek fel, valami lapostalpút. Utólagos köszönetem Lacceenak és Misinek a szervezésért (és a súlyemelő övért), Gerymannak a tökéletes bíráskodáshoz és TPU-értékeléshez, a versenyzőtársaimank a kiválló sportemberi viselkedésért és a szurkolóknak a bíztatásért. Remélem ismét lesz ilyen verseny fél év múlva.

Üdv.

Milko